Ugrás a fő tartalomra

Hogyan légy önmagad? 2.

Találd meg, ismerd fel a saját értékeidet! 

Image result for tűzszekerek

Nagyon sokszor úgy vagyunk "bekötve", hogy nem a saját értékeinket figyeljük, hanem a másokét. Ezt akár még a hasznunkra is fordíthatnánk. Na de ami egészen bizonyos, hogy nem csak mások rendelkeznek értékekkel. Miért nem figyelünk ezekre az értékekre önmagunkban? Mi akadályoz bennünket ebben? Legtöbbször nagy és ócska hazugságok. Olyan hazugságok, amiket még gyermekkorunkban, fiatal felnőttként tettünk a magunkévá. Ilyen hazugságok pl., hogy álszerénység mögé bújunk. A végén pedig már tényleg nem hisszük el, hogy mire is vagyunk képesek. Ha valamire azt mondjuk, hogy jók vagyunk benne, akkor mások esetleg azt hiszik, hogy beképzeltek vagyunk, nagy az arcunk stb. Pedig szó sincs erről. Az emberek jó részének azon kell dolgozni, hogy egyáltalán pozitívan nézzen magára, a képességeire. Ahogy Pál Feri mondja nem a pozitív önértékelés a lényeg, hanem a helyes önértékelés.

Figyeljétek meg, hogy kiket csodáltok! Miért néztek fel rájuk példaként? Nagy valószínűséggel, amit másban példának látsz, az a saját értékrendeddel azonos és fejleszthető képesség. 
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Elefánt a porcelánboltban

Ismeritek a kifejezést, hogy "úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban"? Valaki elgondolkodott már, hogy mi a jó büdös francot keresett szerencsétlen elefánt a porcelánboltban? De tényleg? Nem a szerencsétlen elefánttal van a baj. Nehéz elképzelnem, hogy az az elefánt csak úgy ott termett. Biztos vagyok benne, hogy vagy pórázon vezették és megszokásból ment, vagy valamivel csalogatták. Ez esetben ugyanott vagyunk, mint a póráz. Valamilyen tanult mechanizmus alapján ment az elefánt, ment serényen. A kérdés, hogy kinek jó ez? Nem jó az elefántnak, nem jó a porcelánboltnak. Még annak se, aki csalogatta, mert fizethette a kárt. A végeredmény viszont egyértelmű. A "tapintatlan" elefánt nem tud viselkedni, finomkodni, csak törni, zúzni, lejáratni magát. Lehet, hogy egyszerűen nem kéne elefántnak lennünk. Nem kéne mások után koslatnunk, hagyni, hogy vezessenek, csalogassanak. Menni megszokásból. Mert így szoktuk és eddig semmi gond nem volt belőle. ...
Megjegyzés küldése
További információk

Hogyan légy önmagad? 3.

Az vagy, ami a múltad? Önmagunknak lenni nem azt jelenti, hogy minden, ami velünk történt, behatárolja, hogy kik vagyunk most. Meg tudjuk figyelni, hogy a múltunkból milyen szokások rögzültek. Ha rossz szokások rögzültek, helyettesíthetjük jó szokásokkal. Ha rossz dolgok történtek velünk, megnézhetjük, hogy mit hasznosíthatunk a negatív tapasztalatainkból. Én például nem szerettem az önéletrajzomban azt a tételt, hogy gyors- és gépíró iskolába jártam. Egy ismerősöm egyszer azt mondta nekem - csak úgy rám kacsintva, mi együtt tudjuk a tutit mosollyal - , hogy oda csak a hülyék jártak. Amikor szembe néztem ezzel a rossz érzésemmel és a valósággal, igazából azt láttam, hogy az ott töltött két év alatt hihetetlen kitartást tanultam. Megtanultam a rendszerességet és a kitartást. A minimális hibahatárt, de mondhatnám azt is, hogy a profizmust. Megtanultam továbbá vágyakozni valami több után. Fontos, hogy ha hibákat követtél el a múltban, akkor tudj megbocsátani értük önmagadnak. Jogodb...
Megjegyzés küldése
További információk

Irigység helyett

Egy kedves, fiatal ismerősöm nemrég azt fogalmazta meg, hogy minden rossznak a gyökere az irigység. A napokban eszembe jutott, hogy vajon mindaz a rossz érzés, ami időként gyökeret ereszt bennünk, honnan jön és mit lehet vele kezdeni. Azt gondoltam, hogy a végére járok és ha mást nem is, de megpróbálom ezeket az érzéseket lecserélni. Azaz, ha választhatnék mondjuk egy negatív, rossz érzés helyett valamit, mit választanék, még inkább, mi az ellentétpárja. Egyszerűen tudni akarom. Féltékenység - Valaki, akit szeretek nem nekem, hanem mondjuk egy harmadik személynek ad valamit, amire vágyom. A természet klasszul működik, így előfordul az, hogy ha bár vágyunk is valamire, azt nem feltétlenül kapjuk meg. Ez így van jól. De mi lesz az űrrel? A vágyunkkal. Ha helyes az önértékelésünk, akkor egyszerűen kiüti a félelmet. Szerintem ugyanis ez táplálja a féltékenységet. Ha helyes az önértékelésünk, akkor nem félünk, hogy ki vagyunk ütve a helyünkről. Akkor a vágyunk nem mardosó lesz, c...
Megjegyzés küldése
További információk